Közlekedési Múzeum

A Közlekedési Múzeum Európa legrégibb közlekedéstörténeti gyűjteményei közé tartozik. Régi vasúti anyaga nemzetközi hírű. Ma már a közlekedés valamennyi ágazatával foglalkozik.A múzeum közvetlen elődje az 1896-os millenniumi kiállításon fölállított Közlekedési csarnok volt, amelyből a Közlekedési Minisztérium 1899-ben létrehozta a Közlekedési Múzeumot. A millenniumi Közlekedésügyi Csarnokot Pfaff Ferenc MÁV felügyelő tervezete, és hasonlóan a többi pavilonhoz ideiglenesnek épült. A múzeum létrehozásával azonban fokozatosan állandó épületté alakították át.. Az 1896-os kiállítás egyik legimpozánsabb csarnoka romantikus-eklektikus stílusban épült. A kupola átmérője 26 m, a magassága 67 m volt. A II. világháborúban szinte teljesen elpusztult. Helyreállított maradványait 1987-ben Schneller Vilmos tervei alapján új szárnnyal bővítették. Az épülettel a múzeum anyagának jelentős része is megsemmisült. Csak 1966-ban nyílt meg újra a nagyközönség számára. A múzeum fontos gyűjteménye a hajózási, a vasúti, a repülési és űrhajózási, valamint az archívum és a könyvtár. Ezen belül legszámottevőbb műtárgyai a Déli Vasút tehervonatmozdonya (1861), a királyi vonat termeskocsija (1884), Csonka János postai teherszállító triciklije (1900), a Porst-féle díszhintó (1870) és egy alsóvezetékes villamos 1889-ből.Az 1970-es évektől több filiálé nyílt meg, ahol egy-egy  közlekedési ág tárgyi emlékei patinás épületben vagy környezetben tanulmányozhatók. Budapesten a Deák téren a Földalatti Vasúti Múzeum kapott helyet, a Lánchídnál pedig az egyetlen megmaradt dunai gőzös,  a Kos A budapesti Közlekedési Múzeum az egyik legrégebbi alapítású műszaki jellegű múzeum. Gyűjteménye, kiállításai nemzetközileg is ismertek és elismertek voltak a múltban és azok a jelenben is.

Interaktív panoráma megtekintése.