Magyar Nemzeti Bank

Némi infó az épületről. Eredetileg az Osztrák-Magyar Bank budapesti fiókintézetének székházaként épült 1902 és 1905 között, Alpár Ignác tervei alapján, eklektikus stílusban. Az Osztrák– Magyar Bank helyébe lépő, 1921 májusában felállított Magyar Királyi Állami Jegyintézet megszüntetésével az 1924. évi V. törvénycikk alapján részvénytársasági formában hívták életre Magyarország központi bankját, hazánk jegybankját. A bankot a második világháború után, az 1947. december 4-én elfogadott XXX. törvénycikk alapján, a magyar tulajdonban lévő részvényekkel együtt államosították, így a részvénytőke többsége állami tulajdonba került. Az állam 1967-ben százszázalékos tulajdonosa lett. A főkapun belépve, a tágas földszinti előcsarnokba érünk, amely stílusával, kialakításával a renenszánsz paloták tágas tereit idézi. A főbejárat két oldalán negyedkör-alakú, egyszakaszos lépcsők vezetnek fel az első emeletre. A főbejárattal szemben indul a háromágú főlépcső, amely a harmadik emeletre, a nagytanácsterem előcsarnokához vezet. A belső látvány legmeghatározóbb elemei közé sorolhatjuk Róth Miksa színpompás ólomüveg-ablakait. Az épület minden szintjén végigvonul egy-egy uralkodó, a mezőgazdasághoz kötődő motívum: a földszinten a búza, az I. emeleten az írisz és a bogáncs és a jelenlegi a III. emeleten a vadgesztenye jelenik meg az aljzatkövön, a lépcsőindító fogantyún, a stukkódíszekben, a faragott ajtókon és a lámpavasakon.

Interaktív panoráma megtekintése.