Admonti Bencés Apátság

Admont Stájerországban, a Gesäuse Nemzeti Park gyönyörű környezetében helyezkedik el. A Bencés-rendi apátságot 1074-ben alapították. Könyvtára 1776-ban épült Joseph Huebertervei alapján.70 méter hosszú, 14 méter széles és 13 méter magas, amivel a világ egyik legnagyobb kolostori könyvtárának számít. Gyönyörű freskók, arany és fehér jellemzi ezt a barokk stílusban épült káprázatos termet. A teljes gyűjtemény mindegy 200.000 kötet.

Stiftskirche St.Blasius 1865-ben egy tűzvész az admonti apatság nagy részét elpusztította. A könyvtár csodálatos módon megmaradt, de a templom leégett. Az új templomot a regensburgi székesegyház mintájára gótikus és román stílusban építették fel, és 1869-ben szentelték fel. Évszázadokon át a kolostor nem csak vallási központ volt, hanem a a művészetek és tudomány háza is. Jelenleg is több érdekes kiállítás tekinthető meg.

click

Admonti Bencés Apátság

Admonti Bencés Apátság

Admonti Bencés Apátság

Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom

A VII. kerület Rózsák terén található Budapest egyik legszebb egyházi épülete, az Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom.
Tervezője Steindl Imre, akinek nevéhez fűzödik az Országház tervezése is. Az építkezést 1893-ban kezdék meg, és 1901.ben készült el.
Az épület arculatának kialakításakor Steindl a gótika francia hagyományaiból merített, de nagyban hagyatkozott korának modern technikai megoldásaira is. A háromhajós, kereszthajós alaprajzú, kéttornyos templom északnyugati főhomlokzatának két tornya egymástól nagyobb távolságra épült fel. Köztük nyílik a templom főkapuja és két mellékbejárata. Felettük, a kapuoromzat csúcsán Kiss György Szent Erzsébet-szobra, valamint kerámiakeretben egy gótikus rózsaablak látható. A homlokzati oromzat csúcsíves mezejében Köllő Miklós szoboralakjai láthatók: Szent László, Mária és Szent István.

Steindl a főhajót a kereszthajóig hat boltmezőre osztotta. A kereszt metszéspontja, a mellékhajó után még egy boltmező következik, s a hatszögletű szentély zárja le a templom alaprajzát. A fő- és a mellékhajó sokszögű lezárása között egy-egy nyolcszögletű lépcsőtornyot alakított ki, amely a templom építészeti arculatát jelentősen megélénkíti. A főhajó magassága a boltozatig 16, 2, a mellékhajóké 15,3 méter.

A templom falait sárga színű sajtolt téglával borították, míg az idő viszontagságainak jobban kitett épületelemek (fiatornyok, párkányok stb.) faragott terméskőből készültek. A főhajó és a szentély tetőzetét természetes palával fedték. A terrakottamunkák Zsolnay Vilmos pécsi gyárából kerültek ki, aki Steindllel együtt kísérletezte ki a később pirogránit néven ismertté vált, ekkor még Steindl-masszaként emlegetett anyagot.
A Szent Erzsébet-templom belső terét puritánság jellemzi. A hármas templomhajó boltozatát két sorban díszes fejezetű oszlopok támasztják, a neogótikus ornamentális festés Götz Adolf nevéhez fűződik. A főhajó festett ablaküvegei a II. világháborúban elpusztultak. A szószék a négy evangélista domborművével Hauszmann Sándor műhelyéből került ki. A kereszthajókban lévő aranyozott faoltárokat Holtzl Mór készítette, s a rajtuk látható bibliai jeleneteket és szenteket Aggházy Gyula és Zubriczky Lóránt festette. A kereszthajó és a szentély közötti kápolnákban, a lépcsőtornyok alatt szintén egy-egy oltár található, szoboralakjaikat Mayer Ede és Köllő Miklós készítette.

A főhajót a szentélytől áldoztatórács választja el. A márványból, ónixból és bronzból készült főoltáron áll az aranyozott szentségház a magyar szenteket és boldogokat ábrázoló szobrokkal (Lantay Lajos munkái). A szentélyből nyílik a két sekrestye, felettük az oratóriumok helyezkednek el, a szentély festett ablakai Róth Miksa keze munkáját dicsérik.
(forrás: Wikipedia)

click

Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom

Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom

Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom

Lechner Ödön – Szent László templom

Lechner Ödön építész 1893-ban készítette el a Szent László templom terveit. Az építkezés elhúzódott, végül 1899. június 2-án, Szent László ünnepén szenteltél fel.
Alaprajza háromhajós, kereszthajós rendszerű. Eklektikus jellegét a különböző színű anyagok, és a színes pécsi Zsolnay gyárban készített cserépfedésnek köszönheti.
Lechner vezette az építkezést, de megbízását visszavonták, mert az általa elképzelt belső tér kialakítása sok időt és pénzt igényelt volna. A takarékosabb megoldások miatt a belső rész kevésbbé látványos, mint a külső megjelenés.
A templom a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, majd 1957-ben egy tetőtűzben leégett a huszártorony.
Teljes felújítása 1994-ben fejeződött be. 83 méter magasságával Budapest legmagasabb temploma.
Lechner halálának 100. évfordulója alkalmából a templom közelében felavatták a mester szobrát. Háttérben a templom magasodik, Lehner mellett a templom kicsinyített mása. Körülötte szépen kialakított tér, ahol a fű közé helyezett mészkő elemeken az építész főbb műveinek a neve olvasható.

click

Szent László templom

Szent László templom

Szent László templom

Szent László templom

Szent László templom

Lechner Ödön

Lechner 100

1914. június 10-én halt meg Lechner Ödön építész. Több csodáját volt alkalmam lefotózni, de épp ideje, hogy folytatódjon a sor.

Postatakarék-pénztár

click

Postatakarékpénztár

 Iparművészeti Múzeum

click

Iparművészeti Múzeum

Magyar Állami Földtani Intézet

click

Földtani Intézet

Fotókönyv készítés
Névjegykártya készítés online – Diginyomtatas.hu