Admonti Bencés Apátság

Admont Stájerországban, a Gesäuse Nemzeti Park gyönyörű környezetében helyezkedik el. A Bencés-rendi apátságot 1074-ben alapították. Könyvtára 1776-ban épült Joseph Huebertervei alapján.70 méter hosszú, 14 méter széles és 13 méter magas, amivel a világ egyik legnagyobb kolostori könyvtárának számít. Gyönyörű freskók, arany és fehér jellemzi ezt a barokk stílusban épült káprázatos termet. A teljes gyűjtemény mindegy 200.000 kötet.

Stiftskirche St.Blasius 1865-ben egy tűzvész az admonti apatság nagy részét elpusztította. A könyvtár csodálatos módon megmaradt, de a templom leégett. Az új templomot a regensburgi székesegyház mintájára gótikus és román stílusban építették fel, és 1869-ben szentelték fel. Évszázadokon át a kolostor nem csak vallási központ volt, hanem a a művészetek és tudomány háza is. Jelenleg is több érdekes kiállítás tekinthető meg.

click

Admonti Bencés Apátság

Admonti Bencés Apátság

Admonti Bencés Apátság

Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom

A VII. kerület Rózsák terén található Budapest egyik legszebb egyházi épülete, az Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom.
Tervezője Steindl Imre, akinek nevéhez fűzödik az Országház tervezése is. Az építkezést 1893-ban kezdék meg, és 1901.ben készült el.
Az épület arculatának kialakításakor Steindl a gótika francia hagyományaiból merített, de nagyban hagyatkozott korának modern technikai megoldásaira is. A háromhajós, kereszthajós alaprajzú, kéttornyos templom északnyugati főhomlokzatának két tornya egymástól nagyobb távolságra épült fel. Köztük nyílik a templom főkapuja és két mellékbejárata. Felettük, a kapuoromzat csúcsán Kiss György Szent Erzsébet-szobra, valamint kerámiakeretben egy gótikus rózsaablak látható. A homlokzati oromzat csúcsíves mezejében Köllő Miklós szoboralakjai láthatók: Szent László, Mária és Szent István.

Steindl a főhajót a kereszthajóig hat boltmezőre osztotta. A kereszt metszéspontja, a mellékhajó után még egy boltmező következik, s a hatszögletű szentély zárja le a templom alaprajzát. A fő- és a mellékhajó sokszögű lezárása között egy-egy nyolcszögletű lépcsőtornyot alakított ki, amely a templom építészeti arculatát jelentősen megélénkíti. A főhajó magassága a boltozatig 16, 2, a mellékhajóké 15,3 méter.

A templom falait sárga színű sajtolt téglával borították, míg az idő viszontagságainak jobban kitett épületelemek (fiatornyok, párkányok stb.) faragott terméskőből készültek. A főhajó és a szentély tetőzetét természetes palával fedték. A terrakottamunkák Zsolnay Vilmos pécsi gyárából kerültek ki, aki Steindllel együtt kísérletezte ki a később pirogránit néven ismertté vált, ekkor még Steindl-masszaként emlegetett anyagot.
A Szent Erzsébet-templom belső terét puritánság jellemzi. A hármas templomhajó boltozatát két sorban díszes fejezetű oszlopok támasztják, a neogótikus ornamentális festés Götz Adolf nevéhez fűződik. A főhajó festett ablaküvegei a II. világháborúban elpusztultak. A szószék a négy evangélista domborművével Hauszmann Sándor műhelyéből került ki. A kereszthajókban lévő aranyozott faoltárokat Holtzl Mór készítette, s a rajtuk látható bibliai jeleneteket és szenteket Aggházy Gyula és Zubriczky Lóránt festette. A kereszthajó és a szentély közötti kápolnákban, a lépcsőtornyok alatt szintén egy-egy oltár található, szoboralakjaikat Mayer Ede és Köllő Miklós készítette.

A főhajót a szentélytől áldoztatórács választja el. A márványból, ónixból és bronzból készült főoltáron áll az aranyozott szentségház a magyar szenteket és boldogokat ábrázoló szobrokkal (Lantay Lajos munkái). A szentélyből nyílik a két sekrestye, felettük az oratóriumok helyezkednek el, a szentély festett ablakai Róth Miksa keze munkáját dicsérik.
(forrás: Wikipedia)

click

Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom

Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom

Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom

Lechner Ödön – Szent László templom

Lechner Ödön építész 1893-ban készítette el a Szent László templom terveit. Az építkezés elhúzódott, végül 1899. június 2-án, Szent László ünnepén szenteltél fel.
Alaprajza háromhajós, kereszthajós rendszerű. Eklektikus jellegét a különböző színű anyagok, és a színes pécsi Zsolnay gyárban készített cserépfedésnek köszönheti.
Lechner vezette az építkezést, de megbízását visszavonták, mert az általa elképzelt belső tér kialakítása sok időt és pénzt igényelt volna. A takarékosabb megoldások miatt a belső rész kevésbbé látványos, mint a külső megjelenés.
A templom a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, majd 1957-ben egy tetőtűzben leégett a huszártorony.
Teljes felújítása 1994-ben fejeződött be. 83 méter magasságával Budapest legmagasabb temploma.
Lechner halálának 100. évfordulója alkalmából a templom közelében felavatták a mester szobrát. Háttérben a templom magasodik, Lehner mellett a templom kicsinyített mása. Körülötte szépen kialakított tér, ahol a fű közé helyezett mészkő elemeken az építész főbb műveinek a neve olvasható.

click

Szent László templom

Szent László templom

Szent László templom

Szent László templom

Szent László templom

Lechner Ödön

Lechner 100

1914. június 10-én halt meg Lechner Ödön építész. Több csodáját volt alkalmam lefotózni, de épp ideje, hogy folytatódjon a sor.

Postatakarék-pénztár

click

Postatakarékpénztár

 Iparművészeti Múzeum

click

Iparművészeti Múzeum

Magyar Állami Földtani Intézet

click

Földtani Intézet

Brunszvik-kastély

Hétvégi kirándulás a martonvásári Brunszvik-kastélyba. A hely káprázatos. Hatalmas parkja telis-tele van különleges fákkal, a park közepén egy kis tó, benne varázslatos kis sziget, ahol nyáron Beethoven koncertet adnak. A kastély mai külsejét 1870-ben nyerte el, neogót stílusú romantikus épület. Sajnos csak a Beethoven emlékmúzeum látogatható.

Rövid ismertető: (forrás: sulinet.hu)

Brunszvik Mihály és Vitális Mária fia, Antal volt a legmeghatározóbb a Martonvásár arculatát és sorsát formáló családtagok közül. Idősebb Brunszvik Antal (1709–1780) a kurucok által ostromolt Lipótvárban jött a világra, ahol apja a labanc parancsnoknak volt a titkára.
1745-ben feleségével, Adelffy Máriával együtt Pestre került, ahol a királyi kúrián személynöki, majd nádori ítélőmester lett. Ekkor akadt meg a szeme a martonvásári birtokon, amelyet bérbe vett. Brunszvik Antal nemsokára Bécsbe, a királyi kancelláriához került.Martonvásár ura az úrbéri reform bevezetéséből több megyében is kivette a részét, s ezzel olyan elismerést vívott ki magának, hogy a királynő kifejezetten emiatt engedélyezte, hogy a martonvásári birtokot megkapja.1775 őszén elnyerte a grófi címet.Brunszvik, a vallásos barokk kor szülötte alattvalói hitéletéért is felelősséget érzett. Martonvásárra ferences szerzetest hívott, a nép áhítatának emelése céljából szobrokat állíttatott fel, majd pedig templomépítésbe kezdett, amelynek még az oltárképét is részben ő tervezte.
Ifjabb Brunszvik Antal (1746–1793) az apjáéhoz hasonló pályát futott be. A bécsi Theresianum és a nagyszombati egyetem elvégzése után a kamara szolgálatába lépett. 1774-ben elvette a pozsonyi vár egyik udvarhölgyét, a szép és okos, de szegény Seeberg Anna bárónőt.
1790-től Bars megye főispánja és a Helytartótanács pedagógiai referense. E minőségében „elölülője” lesz annak az országgyűlés által kiküldött bizottságnak, amely a közoktatás, közművelődés egészét átfogó reform kidolgozását kapta feladatául. A nőnevelési tervezet, amely jórészt az ő munkája, neveléstörténetünk jeles dokumentuma. Ifjabb Brunszvik Antal korai halála után négy gyermekük (Teréz, Ferenc, Jozefin, Karolina) felnevelésének és az uradalom igazgatásának gondja özvegyére hárult.
Teréz életének nagy álma egy leánynevelő intézet volt. 1823-ban említi, hogy szeretne hat–tizenkét leány részére intézetet alapítani, s ennek lehetséges helyszínei között első helyen Martonvásárt jelöli meg. Pár évvel később hírt kap a mai óvodák őséről, az angol „kisgyermekiskoláról” (infant school), és ennek mintájára, sok pénzáldozat és utánajárás árán 1828-ban Budán, a Mikó utcában megnyitja hazánk, mi több: Közép-Európa első kisdedóvóját.
A martonvásári kastélyban nemcsak építészetünk, a parkban pedig nem csupán a magyar kertépítészet, hanem nemzeti történelmünk sajátos „műkincseit” kell látnunk. Ezen a helyen az idők során számos hazai és külföldi tudós, művész, politikus megfordult. Közöttük is kitüntető hely illeti meg Ludwig van Beethovent, annál is inkább, mivel a mai Magyarország területén Budán kívül ez az egyetlen olyan hely, amely a zeneköltő látogatásaival büszkélkedhet.A fiatal komponista híre Martonvásárra hamar eljutott, megismerkedésükre 1799 májusában került sor, amikor a főúri körökben körülrajongott mester zongoraleckéket adott a huszonnégy éves Teréznek és a húszéves Jozefinnek. Ekkor köttetett közöttük az „a benső, szívbéli barátság”, amely a Mester haláláig tartott.

click

Brunszvik-kastély

Brunszvik-kastély

Brunszvik-kastély

Brunszvik-kastély

Brunszvik-kastély

Brunszvik-kastély

Brunszvik-kastély

Brunszvik-kastély

Brunszvik-kastély

Fotókönyv készítés
Névjegykártya készítés online – Diginyomtatas.hu