Néprajzi Múzeum

Holnap látogatható meg utoljára a Kossuth téren a Néprajzi Múzeum. A tervek szerint az új kiállítótér 2020-ban készül el a Városligetben. A jelenlegi épület eredetileg Igazságügyi palotának készült, és most a Kúria kapja meg. Érdemes még utoljára megnézni, hisz később valószínűleg nem lehet majd csak úgy besétálni.

Az épületről (Forrás: neprajz.hu):
A 19. század közepétől folyamatosan napirenden volt a Magyar Királyi Kúriának, vagyis a legfelsőbb bíróságnak a jelentőségéhez méltó, új épületben való elhelyezése. A másodfokú bírósági szerepet betöltő Budapesti Királyi Ítélőtábla épületgondjai még jelentősebbek voltak, így merült fel annak ötlete, hogy a két bíróságot egy épületben, egy Igazságügyi Palotában helyezzék el (két kisebb intézménnyel, a Királyi Főügyészséggel és a Koronaügyész Hivatalával együtt). A megfelelő telek kiválasztásakor alapvető szempont volt a könnyű és olcsó megközelíthetőség, továbbá az előkelő környezet. Mindezen kritériumoknak az V. kerületi Nádor, Alkotmány, Honvéd és Szalay utca által határolt, 1810 négyszögöles telek felelt meg leginkább. Az épület tervezésével Hauszmann Alajost bízták meg 1891 novemberében, akinek terveit 1893-ban hagyta jóvá az igazságügyi miniszter.
Az építkezés 1893-tól 1896-ig tartott, a palota ünnepélyes zárókőletételére 1896. október 20-án került sor.
Hauszmann Alajos az épületet gazdagon díszítette szobrokkal, amelyeket jelentős részben ismert szobrászok készítettek: „A főhomlokzati timpanon koronázatát alkotja a magas talapzaton álló triga, háromlovas diadalszekér a géniusszal.” Senyei Károly művén a „kocsin álló géniusz jobbján a felvilágosodás fáklyáját, baljában a béke pálmáját tartja … A trigával körülbelül egy magasságban és attól jobbra-balra…, sóskúti mészkőből faragva két erőteljese ülő alak látható, amelyek törvényhozókat jelképeznek. Mindkettő Fadrusz János szobrász műve … Az oromzat síkját Zala György szoborcsoportja tölti ki. A csoport középrésze törvényszéki tárgyalást mutat az ítélő bíróval, a vádlóval és védővel, valamint a panaszlóval és a bűnös alakjaival.”
Az épület lábazatai „gránitkőből, a falak sóskúti, az oszlopok és egyéb részletek pedig erdélyi, ó-nádasi kőből készültek”.
Az aula 24 méter magasan kialakított stukkóval díszített dongaboltozatos mennyezetét Lotz Károly nagyszabású falfestménye uralja: az épület rendeltetésének megfelelően Justitia középponti figurája mellé az Igazság és a Béke, illetve a Bűn és a Megtorlás allegorikus alakja került.
Az első emeleti galéria (előtér) alkotja a kúria dísztermének előcsarnokát, amely egyúttal a két bírósági intézmény helyiségeinek összekötésére is szolgált. Az innen nyíló díszterem az épület legnagyobb terme, alapterülete 198 négyzetméter, magassága 12 méter. Páholyszerű karzatait a közönség a második emeletről közelíthette meg. Hauszmann Alajos a terem díszítését a következőképpen írja le: „A falakat csiszolt márványlapok burkolják, a födém dongaboltozatképpen van kiképezve a római kazetták beosztásával, gazdag aranyozás és festés fokozza a terem ünnepies hatását. Az erkélyek alatt fekete márvány-kandallók vannak, melyeken gazdag aranykeretben foglalva Ő Felségeik életnagyságon felüli arcképei díszítenek. A termet három nagy ablak világítja meg s az ezek alatt levő nagy ajtók a palota főhomlokzatának oszlopcsarnokára vezetnek ki, honnan gyönyörű kilátás nyílik a szemben lévő Országházra, a Dunára és a budai hegyekre.” A díszterem napjainkig őrzi eredeti állapotát, egyedül a berendezését, padsorait és a Ferenc Józsefet és Erzsébet királynőt ábrázoló festmény-párt távolították el az 1950-es években.
A királyi ítélőtábla díszterme a második emeleten, az épület keleti, Vajkay utca felőli oldalának középkiszögellésében található, alapterülete 140 négyzetméter, magassága kilenc méter. „Noha nem olyan gazdag [a kiképzése], mint a Curia díszterme – mivel a márványt mellőztem – de arányai, a festés színhatása, valamint a tölgyfa berendezése elég jellemzően érvényesítik a terem célját és előkelő rendeltetését” – írja Hauszmann Alajos az épület leírásában. Díszteremfunkciója mellett nagyobb perek tárgyalásakor tanácsteremként is használták. Ez a terem az egyetlen, amely szinte teljes egészében megőrizte eredeti állapotát, a berendezéséből csak egy nagyalakú, Ferenc Józsefet ábrázoló festmény hiányzik.

Irgalmasok Veli Bej Fürdője

A Császár-Komjádi uszoda és a Hild udvar között szinte észrevétlenül bújik meg Veli bej fürdője. Építője nem is Veli bej volt, hanem Szokollu Musztafa, állítólag 1574-ben. Sok-sok tulajdonosa után az irgalmas rendiek birtokába került. S bár ez 1950-ben a szerzetesrendek feloszlatásával megszakadt, 1898-ban az újjászerveződés során visszakerült az Irgalmasrendi Kórház a tulajdonukba. A fürdőt pár éve felújították, és igazán pazarul néz ki. A központi nagymedence a legnagyobb Közép-Európában. Fölötte gyönyörű kupola. A vizet nem klórozzák, mert naponta négyszer teljesen kicserélődik. A gyógyvizek mellett számos szolgáltatás is van, és a Panoráma kávézóból gyönyörű kilátás nyílik a környékre.

Széchenyi emlékmű

Az Ybl Miklós által tervezett különleges kilátó eredetileg a mai Hősök terén állt, mint díszkút. A Millenniumi Emlékmű építése miatt egyszerűen átrakták a Svábhegyre. Kilátói feladatát nem nagyon látja el, mert az előtte lévő fák teljesen eltakarják a várost.

Margitsziget

A Margitsziget gyönyörű ősszel, így séta közben készítettem pár panorámaképet.

Víztorony

Domonkos rendi apácakolostor

Kaszinó

Ferences kolostorrom

Japánkert

Share This