Brunszvik-kastély

Szerző: Imre Krisztina | 2014. május 3. | Magyarország, Vidék

Hétvégi kirándulás a martonvásári Brunszvik-kastélyba. A hely káprázatos. Hatalmas parkja telis-tele van különleges fákkal, a park közepén egy kis tó, benne varázslatos kis sziget, ahol nyáron Beethoven koncertet adnak. A kastély mai külsejét 1870-ben nyerte el, neogót stílusú romantikus épület. Sajnos csak a Beethoven emlékmúzeum látogatható.

Rövid ismertető: (forrás: sulinet.hu)

Brunszvik Mihály és Vitális Mária fia, Antal volt a legmeghatározóbb a Martonvásár arculatát és sorsát formáló családtagok közül. Idősebb Brunszvik Antal (1709–1780) a kurucok által ostromolt Lipótvárban jött a világra, ahol apja a labanc parancsnoknak volt a titkára.
1745-ben feleségével, Adelffy Máriával együtt Pestre került, ahol a királyi kúrián személynöki, majd nádori ítélőmester lett. Ekkor akadt meg a szeme a martonvásári birtokon, amelyet bérbe vett. Brunszvik Antal nemsokára Bécsbe, a királyi kancelláriához került.Martonvásár ura az úrbéri reform bevezetéséből több megyében is kivette a részét, s ezzel olyan elismerést vívott ki magának, hogy a királynő kifejezetten emiatt engedélyezte, hogy a martonvásári birtokot megkapja.1775 őszén elnyerte a grófi címet.Brunszvik, a vallásos barokk kor szülötte alattvalói hitéletéért is felelősséget érzett. Martonvásárra ferences szerzetest hívott, a nép áhítatának emelése céljából szobrokat állíttatott fel, majd pedig templomépítésbe kezdett, amelynek még az oltárképét is részben ő tervezte.
Ifjabb Brunszvik Antal (1746–1793) az apjáéhoz hasonló pályát futott be. A bécsi Theresianum és a nagyszombati egyetem elvégzése után a kamara szolgálatába lépett. 1774-ben elvette a pozsonyi vár egyik udvarhölgyét, a szép és okos, de szegény Seeberg Anna bárónőt.
1790-től Bars megye főispánja és a Helytartótanács pedagógiai referense. E minőségében „elölülője” lesz annak az országgyűlés által kiküldött bizottságnak, amely a közoktatás, közművelődés egészét átfogó reform kidolgozását kapta feladatául. A nőnevelési tervezet, amely jórészt az ő munkája, neveléstörténetünk jeles dokumentuma. Ifjabb Brunszvik Antal korai halála után négy gyermekük (Teréz, Ferenc, Jozefin, Karolina) felnevelésének és az uradalom igazgatásának gondja özvegyére hárult.
Teréz életének nagy álma egy leánynevelő intézet volt. 1823-ban említi, hogy szeretne hat–tizenkét leány részére intézetet alapítani, s ennek lehetséges helyszínei között első helyen Martonvásárt jelöli meg. Pár évvel később hírt kap a mai óvodák őséről, az angol „kisgyermekiskoláról” (infant school), és ennek mintájára, sok pénzáldozat és utánajárás árán 1828-ban Budán, a Mikó utcában megnyitja hazánk, mi több: Közép-Európa első kisdedóvóját.
A martonvásári kastélyban nemcsak építészetünk, a parkban pedig nem csupán a magyar kertépítészet, hanem nemzeti történelmünk sajátos „műkincseit” kell látnunk. Ezen a helyen az idők során számos hazai és külföldi tudós, művész, politikus megfordult. Közöttük is kitüntető hely illeti meg Ludwig van Beethovent, annál is inkább, mivel a mai Magyarország területén Budán kívül ez az egyetlen olyan hely, amely a zeneköltő látogatásaival büszkélkedhet.A fiatal komponista híre Martonvásárra hamar eljutott, megismerkedésükre 1799 májusában került sor, amikor a főúri körökben körülrajongott mester zongoraleckéket adott a huszonnégy éves Teréznek és a húszéves Jozefinnek. Ekkor köttetett közöttük az „a benső, szívbéli barátság”, amely a Mester haláláig tartott.