Győr – harmadszor
Három új panoráma került a korábban készült győri virtuális túrába.
Bazilika
A székesegyház alapítása Szent István király nevéhez kötődik. Első formájában román stílusban épült a XI. században, a tatárjárást követően a gótika jegyében épült újjá. A török betörés után a templom nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt, a másikat villám pusztította el. A teljesen tönkrement székesegyházat kora barokk stílusban építették újjá, a jelenlegi copf stílusú toronysisak az 1680-as években készült. A templombelső végleges kialakítását az 1780-as években fejezték be, ekkor készültek a falakon és a mennyezeten ma is látható freskók. A székesegyházat II. János Pál pápa 1996-ban emelte bazilika rangra. Az északi mellékhajó látnivalója az 1655-ben Írországból hozott Könnyező Szűz Mária kép, mely 1697. március 17-én, Szent Patrik ünnepén vérrel verejtékezett. (forrás: gyor.hu)
Szódásüveg formájú csobogó
A különleges látványt nyújtó köztéri alkotást Jedlik Ányosnak, a szódavízgyártó készülék feltalálójának tiszteletére állították a tudós-tanár és tudományszervező bencés szerzetesről elnevezett utcában. Szemben vele Győr legszebb barokk szobra, a Frigyláda-szobor áll négyszög alaprajzú talapzaton, sarkain volutás lámpatartókkal, előlapján a Golgotát ábrázoló domborművel. A frigyládán dicsfénysugárban ül egy könyvön Isten báránya, az Agnus Dei. A szobor 1731-ben készült. Tervezője Joseph Emanuel Fischer von Erlach, szobrásza Antonio Corradini.
Története nagyon érdekes. Egy 1729-es, a Széchenyi téri Szent Ignác templomból a Bazilikába tartó körmenet során a ministránsok között egy álruhába öltözött szökött katonát vett észre a várőrség és elfogta. A dulakodás közben a pap kezéből kiütötték az úrmutatót, amely összetört. A botrányos esemény heves tiltakozást váltott ki. A győri püspök elégtételt követelt, mire engesztelésül III. Károly király a Frigyláda-szobrot építtette oda, ahol az úrmutató összetört.
A csónakos szoborként ismert alkotás a győri Baross Gábor úton, a sétálóutca közepén, Paulikovics Iván 1997-es alkotása. A helyi legenda szerint aki a csónakban ülő férfialak intim testrészét megérinti, azt szerencse éri a magánéletben. Ezt már csak itthon olvastam, így ez most kimaradt:)
Szépművészeti Múzeum – Reneszánsz csarnok
Hosszú időre bezárt a Szépművészeti Múzeum, így csak fotókról gyönyörködhetünk szépségében. 1898-ban írtak ki pályázatot a Szépművészeti Múzeum tervezésére. A megbízást Schickedanz Albert nyerte el, aki a múzeum csarnokait különböző stílusban tervezte meg. Így lett barokk, román és reneszánsz csarnok is. Ez a panoráma még tavaly augusztusban készült, de valahogy elmaradt a publikálás.
9. CEWE találkozó
Úgy látszik most jött el az ideje, mert az első nyolcon nem készült panorámafotó:)
Object Movie
Ez nem panoráma, de forog:) És persze manuálisan is forgatható mindkét irányban.
Schossberger-kastély, Tura
A Schossberger-kastély Tura város nevezetessége Pest megyében, az Aszódi járásban. Bukovics Gyula tervei alapján épült 1883-ban. Tura helység területe 1873-ig az Esterházy család birtokában volt, akiktől a bárói rangot kapott Schossberger Zsigmond vásárolta meg. A kastély tíz évig épült. A második világháborúban előbb német, majd szovjet főhadiszállás, később kórház lett. A kastélyt az államosítást követően 1973-ig iskolaként használták, majd egy állami vállalat kezelésébe került és állapotát elhanyagolták. Tíz hektáros park közepén áll az egyemeletes, összetett alaprajzú épület. Falaihoz négyszög-kupolás pálmaház csatlakozik. Az épülettömb előtt nyitott kocsifelhajtó van, mely felett a Schossberger család bárói címere található. A megrendelő kívánságára, festői hatásra törekedve az építész franciás neoreneszánsz stílusban tervezte meg a kastélyt. A magas tetőzetet padlásablakokkal és hosszú kéményekkel díszítették. A belső folyosók és termek olasz jellegűek, donga- és keresztboltozatos kiképzésűek. Az enteriőr egyesek szerint az Ybl Miklós által tervezett budapesti Operaház belső terének kísérletéül szolgált. Bukovics a kastélyban alkalmazta a kor technikai vívmányait. A kastélyban van vízvezetékrendszer, angol vécé, központi fűtés, villanyáram, étellift és a falak között 30 cm légrés szolgál szigetelésül. A kandallókürtők a fűtés helyett a szellőzést biztosítják. A napfény pedig tükörrel bélelt aknákon jut a kastély mélyébe, a fény a tetőablakokon jut a tükrös csőbe, onnan pedig az előcsarnok feletti üvegtetőre esik. Nyolc ilyen tükörakna borítja be a fénnyel a fenti teret.(forrás: wikipédia)
Imádom ezt a kastélyt romosságával együtt, vagy talán éppen azért. Annyi titkot rejt minden kis szeglete. Jó benne lenni, átvenni a hangulatát, meghallani, amit a kopott falak mesélnek. Nagy öröm volt elkészíteni ezt a virtuális túrát.
