Ismét Győr, így három új panoráma került a Széchenyi  tér mellé.

Loyolai Szent Ignác bencés templom

Győr belvárosának főterén, a Széchenyi téren áll. A mai Magyarország legkorábbi barokk stílusban emelt temploma, az olaszos kora barokk építészet egyik legszebb példája. Berendezésével együtt a magyar barokk történetének legidősebb tárgyi emlékeit őrzi, így a hazai művészettörténet szempontjából pótolhatatlan és felbecsülhetetlen jelentőségű. A templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között a Dallos Miklós győri püspök által 1626-ban adományozott telken. A templomépítés kezdeményezője Szelepcsényi György érsek volt. Elsőként készültek el a templom mellékoltárai, a kápolnafülkéket borító stukkódíszek, valamint a freskók. A templombelső ezen részlete a kora barokk építészet ritka példája. A templom tornyai 1650-es évekre készültek el, 1654-ben már nagyharang adományozását említi a templomtörténet, az épület későbbi átépítésére sem nyomok, sem írásos feljegyzés nem utalnak. Az 1740-es években alakították ki a templom főhajójának mai alakját. Új főoltárt készítettek, melyet Acsády Ádám veszprémi püspök adományozott és ekkor készültek a nagyszerű freskók is. 1773-ban Mária Terézia kihirdette a jezsuita rendet feloszlató bullát, 1802-től kezdve a bencések tulajdonában van a templom.(wikipédia)

Széchényi Múzeumpatika

A Széchényi Patikamúzeum a volt jezsuita gyógyszertárban működik. Mivel névadója Széchényi György győri püspök, ezért – bár a Széchenyi téren található – a neve helyesen Széchényi Patikamúzeum. A teret uraló Bencés Rendházban 1645-ben alapítottak patikát a jezsuiták, amely az 1700-as évek elejéig működött.Győr város alapításának 700 éves jubileumára felújították, és múzeummá alakították.A mennyezet itáliai ihletésű falfestményei, stukkófigurái, leveles-gyümölcsös díszítményei 1661 és 1667 között készültek. A mennyezeti freskón Szűz Mária mennybemenetelét láthatjuk a „Řosa Mistica” (titkos értelmű rózsa), „Olivia Speciosa” (díszes olajfa), „Myrha Electa” (válogatott mirha), és „Lilium inter spinas” (liliom a tövisek között) freskók között, jelezve a gyógyítási jelképek összefonódását Mária szeplőtelen fogantatásának szimbólumaival. A stukkók a négy évszakot ábrázolják. Különös érték az eredeti bútorzatból megmaradt rokokó stílusú, koronás mór által tartott két szekrény. Itt található ezenkívül I. Rákóczi György erdélyi fejedelem bronz mozsara 1647-ből. (wikipédia)

Kazinczy utca és Baros Gábor út sarka

A Baross út kellemes sétáló utca, rengeteg üzlettel és étteremmel, és gyönyörű műemléképületekkel. Itt is bőven van még mit fotózni, remélem, majd legközelebb lesz rá idő.

Tegnap Győrben jártam. Sajnos csak egy magáncélú felvételre futotta, de annyira szép a Széchényi tér, hogy mindenképp le akartam fotózni.

A Széchenyi tér Győr barokk főtere. Jórészt 17–18. századi épületek keretezik, különösen az északi oldal barokk palotái és a déli oldalon a bencések épületegyüttese figyelemreméltó. Évszázadokon keresztül ez a tér volt a nyilvános élet központja, napjainkban is számos rendezvényt tartanak itt. A török időkben földalatti börtön volt a téren, később itt állt a pellengér, az Apátúr-ház előtt volt a nemesemberek kivégzőhelye. 1688-ban itt volt az utolsó győri boszorkányégetés, 1715-ben itt vágták le a fejét Géczy Juliannának, a „lőcsei fehér asszonynak”. (wikipedia)

A képen szemben a Mária-oszlop, 1686-ban emeltette Kolonich Lipót győri püspök Buda visszafoglalásának emlékére. Mögötte a Lloyd-palota.

Jobbra a Loyolai Szent Ignác Bencés templom, ami a kora barokk építészet egyik legszebb példája.

Továbbfordulva a Széchényi Múzeumpatika, mely 1697-ben készült, és ma is működik.

A tér észak-nyugati sarkában az Eszterházy-palota, kicsit arrébb a Vastuskós ház, majd az Apátúr-ház. És még fel sem soroltam mindent:)