Tradíció és reflexiók
Kiállítás a Hagyományok Házában.
El Kazovszkij – A túlélő árnyéka
70 éves lenne, és 10 éve halt meg El Kazovszkij festőművész. Az Átrium Galériában az ő műveiből hozott létre egy kiállítást Alföldi Róbert, amit a színház nyitvatartási idejében ingyenesen lehet megnézni.
Korábban volt egy nagyszabású életmű kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, akkor készült ez az anyag.
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum hihetetlenül érdekes hely, csupa izgalmas kiállítással és programmal.
Kozma utcai izraelita temető
A zsidó temetők ódon hangulata, a málló kő és a buján tenyésző növényzet szimbiózisa a temetkezési hagyományban gyökerezik. „A zsidók, vallási felfogásuknak megfelelően, átadják halottaikat az enyészetnek. Temetnek, mint a szemita népek egyáltalán. De vannak sziklasírjaik is, amelyek nyílásai elé kőlapot helyeztek. Ez a kőlap őse a szabadon álló síremléknek…” – írja Lajta Béla a Magyar Iparművészet, 1914-es számában. A zsidó temetőkben a sírhely örökre szól, az elhunytat nem hantolják ki. Ha a terület elfogyott, új sírkertet nyitnak, így jött létre először a Salgótarjáni úti temető 1874-ben, majd 1893-ban a Kozma utcai. (részlet ebből a rendkívül érdekes cikkből)
Gül Baba türbéje
Bár elkészült, még nem nyílt meg Gül Baba türbéje és a rózsakert, de már valamit azért lehet látni belőle.
Gül Baba, a Rózsák atyja, bektasi dervis, azaz harcos muszlim szerzetes volt, aki 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára. A legenda szerint a város elfoglalásának hálaadó ünnepén, 1541. szeptember 2-án halt meg. Tiszteletére díszes temetést rendeztek, amelyen maga I. Szulejmán szultán is részt vett, sőt, a legenda szerint beállt a koporsóvivők közé is. A Gül Baba sírja fölé emelt türbét 1543 és 1548 között építtette Mehmed Jahjapasazáde, a 3. budai pasa. A hely azóta is az iszlám vallásúak zarándokhelye, török turisták rendszeres úticélja. (Forrás: wikipedia)
Kapucinus Templom – Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia
A mai templom és a hozzá csatlakozó kolostorépület helyén már a középkorban is hasonló funkciót betöltő épület, valószínűleg az Ágoston-rendiek kolostora állt. A török hódoltság idején ugyanitt Tojgun pasa dzsámija, illetve egy törökfürdő helyezkedett el, az előbbinek és utóbbiaknak is több falmaradványa került elő az 1972-73-ban itt végzett ásatások során. A dzsámi két homlokzati fala átalakítva ugyan, de fennmaradt, a mai templom északi és déli falában; az épület déli oldalán egy bemutatott török falrészlet is látható, két szamárhátíves nyíláskerettel, az épületen belül pedig faragott mihráb került elő.
