Makkosmáriai Angyalok királynéja kegytemplom

A hiteles történet szerint 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett, mikor egy útszéli tölgyfánál Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később megbetegedett, majd gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől vásárolt egy a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázoló olajfestményt és a képet az útszéli tölgyfára helyezte. Hamarosan mások is látogatni kezdték a helyet és Acsádi Ádám veszprémi püspök kivizsgáltatta az eseményeket, majd engedélyezte, hogy a szentképet nyilvános tiszteletben részesítsék. Később az összegyűlt adományokból kis kápolnát építettek a szentkép fölé, melyet a közelben élő két remete gondozott. A népszerű zarándokhelyen az Óbudán működő Trinitárius szerzetesrend egytornyú templomot és egy kis kolostort épített. A rend, „A Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett Rendje” a török ellen folytatott harcok idején egész Dél-Európában a fogságba esett keresztények kiváltásán fáradozott. Pénzt gyűjtöttek és sok esetben a szerzetesek saját magukat cserélték ki egy-egy hadifogolyért.
Koller Ignác veszprémi püspök 1768-ban szentelte fel a templomot tízezernél is több zarándok jelenlétében. A templomban elhelyezték a tölgyfa törzsét, valamint a szentképet. Miután II. József császár 1784-ben a Fogolykiváltók Rendjét is feloszlatta, a virágzásnak indult Mária-kegyhelyet is bezárták és a kegyképet, valamint a fatörzset a budakeszi plébániatemplomba szállították. A kolostor és a templom világiak kezére került és néhány évtized alatt rommá lett. Az első világháború alatt Miller József budakeszi plébános a templomromot a hozzátartozó kolostorral együtt az egyház számára visszavásárolta.

A második világháború előtt néhány évvel a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére alapított Szervita Rend papjai kezdtek újra szentmisét mondani vasárnapokon és Mária-ünnepeken a romokból összeállított kis kápolnában. A háború alatt és után mind többen jöttek ide hadifogoly hozzátartozóikért imádkozni és meghonosodott a Fogolykiváltó Boldogasszony tisztelete. A hívek adományaiból és munkájából a szervita atyák 1938 és 1947 között felépítették a jelenlegi templomot, melyet 1950-ben Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szentelt fel. Újra elhelyezték a Budakeszi plébániatemplomban őrzött fatörzset és kegyképet. A szerzetesrendek felosztása miatt 1950-ben távozni kényszerült szervita atyák helyébe, az egyházmegye keretébe felvett P. Tamás János jezsuita atya vezette a kegytemplomot 33 esztendőn át.

Az 1964-ben felújított templomot jelenleg a Domonkos-rend működteti. A háborús idők elmúltával a kegytemplomban továbbra is a „foglyokért” imádkoznak, a kábítószeresekért, alkoholistákért, a testiség-, a szerencsejátékok- és minden más káros szenvedélyek rabjaiért.
(Forrás: wikipedia)

 

gróf Batthyány Gyula – Képek egy eltűnt világból

Erről a kiállításról egy májusi bejegyzésben már szó volt, akkor viszont még csak egy panorámát mutattam meg a kiállításból. Most a teljes anyag megtekinthető, pár kivétellel minden képre rá lehet kattintani, és vannak érdekes videók is. Sajnálhatja, aki kihagyta, de talán ez a virtuális túra is visszaad valamit a csodálatos és izgalmas kiállítás hangulatából.

Gróf Batthyányi Lajos, az első magyar miniszterelnök dédunokája, Vaszary János tanítványa a huszadik századi magyar festészet egyik legkülönlegesebb képzőművésze. Batthyányi Gyula képein a régi arisztokrácia szépségbe, örömmámorba, dekadenciába menekülő élete elevenedik meg. A szalonkultúra és a kuplerájok erotikája éppúgy jelen van sajátos világában, mint a tuniszi, isztambuli miliő egzotikuma, a dél-európai városok mediterrán nyüzsgése. Az izgalmas színvilágú festmények megnyúlt, kecses, az érzéki gyönyörök iránti rajongásban tobzódó figurái mellett a korszak és régebbi korok történelmi személyeivel, eseményeivel is találkozhatunk.

Mind a kiállítás, mind az ez alkalomból megjelenő katalógus a legújabb kutatási eredményeket hivatott bemutatni. Molnos Péter művészettörténész friss Batthyányi-monográfiája (Gróf Batthyány Gyula: Képek egy eltűnt világból) a festővel most ismerkedők és a szakmabeliek számára is sok új információval szolgál.

A rendhagyó, a digitális technikát is alkalmazó tárlatvezetések alkalmával az érdeklődők a festményeken látható férfi és nőalakok életével is megismerkedhetnek. (Forrás: romer.hu)

click

b13-copy

b9-copy

b2-copy

Kovács Ferenc, a kisvárosi faragó

Ezt a kiállítást a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban (Esterházy-palota, Győr) lehetett megtekinteni 2015. február 26. és március 29. között. A művek fölé vitt egérre infók jelennek meg, rákattintva nagyobb méretben láthatóak.

click

Kovács Ferenc

Kovács Ferenc

Kovács Ferenc

Kovács Ferenc

Kovács Ferenc

 

A webhely sütiket (cookie - kis méretű szöveges file-ok) használ a szolgáltatások biztosításához és a látogatottság elemzéséhez szükséges adatok gyűjtéséhez, amelyet Ön az oldal használatával elfogad. További információ

Tájékoztató a cookie-k használatáról Mi a cookie (azaz süti)? A cookie-k (sütik) kisméretű, szövegből és számból álló fájlok, amelyeket a böngészés során a weboldal kiszolgálója helyez el az Ön számítógépén. A cookie (süti) önmagában semmilyen módon nem képes az Ön azonosítására, kizárólag az Ön gépének felismerésére alkalmas. Milyen célt szolgálnak a cookie-k? A cookie-k az Ön számítógépén tárolásra kerülnek, és lehetőséget biztosítanak egyes adatainak lekérdezésére, az Ön internethasználatának nyomon követésére. A cookie-kat abból a célból kezeljük, hogy többet tudhassunk meg a weboldal látogatóinak információhasználati szokásairól, amely információkat a weboldal tartalmi és funkcionális fejlesztésére használunk, biztosítva a weboldal jobb használhatóságát. A cookie-k alapján meg tudjuk állapítani, hogy hányan látogatták meg a weboldalt, hány új látogató van, és a látogatók mely oldalakat nyitották meg. A Weboldal független látogatottsági és egyéb webanalitikai adatainak kinyerése érdekében a Szolgáltató igénybe veszi a Google Analitycs szoftvert. A Google Analitycs is cookie-kat használ.

Bezárás