Kozma utcai izraelita temető

A zsidó temetők ódon hangulata, a málló kő és a buján tenyésző növényzet szimbiózisa a temetkezési hagyományban gyökerezik. „A zsidók, vallási felfogásuknak megfelelően, átadják halottaikat az enyészetnek. Temetnek, mint a szemita népek egyáltalán. De vannak sziklasírjaik is, amelyek nyílásai elé kőlapot helyeztek. Ez a kőlap őse a szabadon álló síremléknek…” – írja Lajta Béla a Magyar Iparművészet, 1914-es számában. A zsidó temetőkben a sírhely örökre szól, az elhunytat nem hantolják ki. Ha a terület elfogyott, új sírkertet nyitnak, így jött létre először a Salgótarjáni úti temető 1874-ben, majd 1893-ban a Kozma utcai. (részlet ebből a rendkívül érdekes cikkből)

Gül Baba türbéje

Bár elkészült, még nem nyílt meg Gül Baba türbéje és a rózsakert, de már valamit azért lehet látni belőle.

Gül Baba, a Rózsák atyja, bektasi dervis, azaz harcos muszlim szerzetes volt, aki 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára. A legenda szerint a város elfoglalásának hálaadó ünnepén, 1541. szeptember 2-án halt meg. Tiszteletére díszes temetést rendeztek, amelyen maga I. Szulejmán szultán is részt vett, sőt, a legenda szerint beállt a koporsóvivők közé is. A Gül Baba sírja fölé emelt türbét 1543 és 1548 között építtette Mehmed Jahjapasazáde, a 3. budai pasa. A hely azóta is az iszlám vallásúak zarándokhelye, török turisták rendszeres úticélja. (Forrás: wikipedia)

Kapucinus Templom – Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia

A mai templom és a hozzá csatlakozó kolostorépület helyén már a középkorban is hasonló funkciót betöltő épület, valószínűleg az Ágoston-rendiek kolostora állt. A török hódoltság idején ugyanitt Tojgun pasa dzsámija, illetve egy törökfürdő helyezkedett el, az előbbinek és utóbbiaknak is több falmaradványa került elő az 1972-73-ban itt végzett ásatások során. A dzsámi két homlokzati fala átalakítva ugyan, de fennmaradt, a mai templom északi és déli falában; az épület déli oldalán egy bemutatott török falrészlet is látható, két szamárhátíves nyíláskerettel, az épületen belül pedig faragott mihráb került elő.

 

 

 

Szent Anna templom

A Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia Budapest I. kerületének egyik római katolikus plébániája. Temploma, a felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom, gyakran használt rövid nevével Szent Anna-templom a Batthyány tér egyik legjelentősebb épülete, a budai Duna-part látképének jellegzetes eleme. Építése 1740-ben indult meg Hamon Kristóf építőmester tervei alapján, halála után Nöpauer Máté fejezte be az épületet, 1761-ben.

Kisboldogasszony Bazilika, Máriaremete

1875-ben alakult meg a Mária remete Boldogasszony Kápolna Egylet, melynek célja egy megfelelő kegytemplom építése volt. Az egylet főleg német, óbudai és vízivárosi kisiparosok és szatócsok kezdeményezésére, Eberling Antal, Szentkuti Antal és Gallauner Károly vezetése alatt jött létre. Páratlan tett volt ez akkor Magyarországon, hogy egy templomot nem püspök vagy földesúr, hanem a hívő közösség építtet. Külön említést érdemel Gebhardt Jozefa, aki 33.000 forintot áldozott a százezer forintos építkezésre.

A tervet Schönner Ferenc és Hauszmann Alajos készítették, a kivitelezést Hauszmann Sándor építőmester felügyelte. A neogótikus stílusú templom 700 négyzetméteres. Hossza 44, szélessége 15, magassága ugyancsak tizenöt méter, a torony 54 méterre magasodik. Az új kegytemplomot 1899. október elsején szentelte fel Steiner Fülöp székesfehérvári megyés püspök, Wolafka Nándor és Bogisich Mihály címzetes püspökök, nagyszámú papság és mintegy tízezer hívő jelenlétében.

A templom orgonáját a budai királyi várkápolnából kapta Ferenc József császár és Erzsébet magyar királyné adományaként, amit Gergely Ferenc tervei szerint Gonda Nándor épített át. A harangokat az első világháborúban elvitték beönteni, ezért újakat kellett öntetni, melyeket Prohászka Ottokár áldott meg 1924. augusztus 31-én.

II. János Pál pápa 1991-ben a „basilica minor” címet adományozta az egykoron önálló Pesthidegkút területén fekvő máriaremetei templomnak. A kegyhely máig a Boldogasszony búcsújáróhelye, fő célja az ősi Mária tisztelet ápolása és megőrzése.

(forrás: wikipedia)

A webhely sütiket (cookie - kis méretű szöveges file-ok) használ a szolgáltatások biztosításához és a látogatottság elemzéséhez szükséges adatok gyűjtéséhez, amelyet Ön az oldal használatával elfogad. További információ

Tájékoztató a cookie-k használatáról Mi a cookie (azaz süti)? A cookie-k (sütik) kisméretű, szövegből és számból álló fájlok, amelyeket a böngészés során a weboldal kiszolgálója helyez el az Ön számítógépén. A cookie (süti) önmagában semmilyen módon nem képes az Ön azonosítására, kizárólag az Ön gépének felismerésére alkalmas. Milyen célt szolgálnak a cookie-k? A cookie-k az Ön számítógépén tárolásra kerülnek, és lehetőséget biztosítanak egyes adatainak lekérdezésére, az Ön internethasználatának nyomon követésére. A cookie-kat abból a célból kezeljük, hogy többet tudhassunk meg a weboldal látogatóinak információhasználati szokásairól, amely információkat a weboldal tartalmi és funkcionális fejlesztésére használunk, biztosítva a weboldal jobb használhatóságát. A cookie-k alapján meg tudjuk állapítani, hogy hányan látogatták meg a weboldalt, hány új látogató van, és a látogatók mely oldalakat nyitották meg. A Weboldal független látogatottsági és egyéb webanalitikai adatainak kinyerése érdekében a Szolgáltató igénybe veszi a Google Analitycs szoftvert. A Google Analitycs is cookie-kat használ.

Bezárás