Ezt a kiállítást a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban (Esterházy-palota, Győr) lehetett megtekinteni 2015. február 26. és március 29. között. A művek fölé vitt egérre infók jelennek meg, rákattintva nagyobb méretben láthatóak.
Legutóbb ezért a kiállításért mentem le Győrbe. Augusztus 31-ig lehet megnézni, mindenkinek ajánlom, hogy ki ne hagyja, varázslatos, különleges tárlat.
Gróf Batthyányi Lajos, az első magyar miniszterelnök dédunokája, Vaszary János tanítványa a huszadik századi magyar festészet egyik legkülönlegesebb képzőművésze. Batthyányi Gyula képein a régi arisztokrácia szépségbe, örömmámorba, dekadenciába menekülő élete elevenedik meg. A szalonkultúra és a kuplerájok erotikája éppúgy jelen van sajátos világában, mint a tuniszi, isztambuli miliő egzotikuma, a dél-európai városok mediterrán nyüzsgése. Az izgalmas színvilágú festmények megnyúlt, kecses, az érzéki gyönyörök iránti rajongásban tobzodó figurái mellett a korszak és régebbi korok történelmi személyeivel, eseményeivel is találkozhatunk.
Mind a kiállítás, mind az ez alkalomból megjelenő katalógus a legújabb kutatási eredményeket hivatott bemutatni. Molnos Péter művészettörténész friss Batthyányi-monográfiája (Gróf Batthyány Gyula: Képek egy eltűnt világból) a festővel most ismerkedők és a szakmabeliek számára is sok új információval szolgál.
A rendhagyó, a digitális technikát is alkalmazó tárlatvezetések alkalmával az érdeklődők a festményeken látható férfi és nőalakok életével is megismerkedhetnek. (Forrás: romer.hu)
Három új panoráma került a korábban készült győri virtuális túrába.
Bazilika
A székesegyház alapítása Szent István király nevéhez kötődik. Első formájában román stílusban épült a XI. században, a tatárjárást követően a gótika jegyében épült újjá. A török betörés után a templom nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt, a másikat villám pusztította el. A teljesen tönkrement székesegyházat kora barokk stílusban építették újjá, a jelenlegi copf stílusú toronysisak az 1680-as években készült. A templombelső végleges kialakítását az 1780-as években fejezték be, ekkor készültek a falakon és a mennyezeten ma is látható freskók. A székesegyházat II. János Pál pápa 1996-ban emelte bazilika rangra. Az északi mellékhajó látnivalója az 1655-ben Írországból hozott Könnyező Szűz Mária kép, mely 1697. március 17-én, Szent Patrik ünnepén vérrel verejtékezett. (forrás: gyor.hu)
Szódásüveg formájú csobogó
A különleges látványt nyújtó köztéri alkotást Jedlik Ányosnak, a szódavízgyártó készülék feltalálójának tiszteletére állították a tudós-tanár és tudományszervező bencés szerzetesről elnevezett utcában. Szemben vele Győr legszebb barokk szobra, a Frigyláda-szobor áll négyszög alaprajzú talapzaton, sarkain volutás lámpatartókkal, előlapján a Golgotát ábrázoló domborművel. A frigyládán dicsfénysugárban ül egy könyvön Isten báránya, az Agnus Dei. A szobor 1731-ben készült. Tervezője Joseph Emanuel Fischer von Erlach, szobrásza Antonio Corradini.
Története nagyon érdekes. Egy 1729-es, a Széchenyi téri Szent Ignác templomból a Bazilikába tartó körmenet során a ministránsok között egy álruhába öltözött szökött katonát vett észre a várőrség és elfogta. A dulakodás közben a pap kezéből kiütötték az úrmutatót, amely összetört. A botrányos esemény heves tiltakozást váltott ki. A győri püspök elégtételt követelt, mire engesztelésül III. Károly király a Frigyláda-szobrot építtette oda, ahol az úrmutató összetört.
A csónakos szoborként ismert alkotás a győri Baross Gábor úton, a sétálóutca közepén, Paulikovics Iván 1997-es alkotása. A helyi legenda szerint aki a csónakban ülő férfialak intim testrészét megérinti, azt szerencse éri a magánéletben. Ezt már csak itthon olvastam, így ez most kimaradt:)
A Schossberger-kastély Tura város nevezetessége Pest megyében, az Aszódi járásban. Bukovics Gyula tervei alapján épült 1883-ban. Tura helység területe 1873-ig az Esterházy család birtokában volt, akiktől a bárói rangot kapott Schossberger Zsigmond vásárolta meg. A kastély tíz évig épült. A második világháborúban előbb német, majd szovjet főhadiszállás, később kórház lett. A kastélyt az államosítást követően 1973-ig iskolaként használták, majd egy állami vállalat kezelésébe került és állapotát elhanyagolták. Tíz hektáros park közepén áll az egyemeletes, összetett alaprajzú épület. Falaihoz négyszög-kupolás pálmaház csatlakozik. Az épülettömb előtt nyitott kocsifelhajtó van, mely felett a Schossberger család bárói címere található. A megrendelő kívánságára, festői hatásra törekedve az építész franciás neoreneszánsz stílusban tervezte meg a kastélyt. A magas tetőzetet padlásablakokkal és hosszú kéményekkel díszítették. A belső folyosók és termek olasz jellegűek, donga- és keresztboltozatos kiképzésűek. Az enteriőr egyesek szerint az Ybl Miklós által tervezett budapesti Operaház belső terének kísérletéül szolgált. Bukovics a kastélyban alkalmazta a kor technikai vívmányait. A kastélyban van vízvezetékrendszer, angol vécé, központi fűtés, villanyáram, étellift és a falak között 30 cm légrés szolgál szigetelésül. A kandallókürtők a fűtés helyett a szellőzést biztosítják. A napfény pedig tükörrel bélelt aknákon jut a kastély mélyébe, a fény a tetőablakokon jut a tükrös csőbe, onnan pedig az előcsarnok feletti üvegtetőre esik. Nyolc ilyen tükörakna borítja be a fénnyel a fenti teret.(forrás: wikipédia)
Imádom ezt a kastélyt romosságával együtt, vagy talán éppen azért. Annyi titkot rejt minden kis szeglete. Jó benne lenni, átvenni a hangulatát, meghallani, amit a kopott falak mesélnek. Nagy öröm volt elkészíteni ezt a virtuális túrát.
Ismét Győr, így három új panoráma került a Széchenyi tér mellé.
Loyolai Szent Ignác bencés templom
Győr belvárosának főterén, a Széchenyi téren áll. A mai Magyarország legkorábbi barokk stílusban emelt temploma, az olaszos kora barokk építészet egyik legszebb példája. Berendezésével együtt a magyar barokk történetének legidősebb tárgyi emlékeit őrzi, így a hazai művészettörténet szempontjából pótolhatatlan és felbecsülhetetlen jelentőségű. A templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között a Dallos Miklós győri püspök által 1626-ban adományozott telken. A templomépítés kezdeményezője Szelepcsényi György érsek volt. Elsőként készültek el a templom mellékoltárai, a kápolnafülkéket borító stukkódíszek, valamint a freskók. A templombelső ezen részlete a kora barokk építészet ritka példája. A templom tornyai 1650-es évekre készültek el, 1654-ben már nagyharang adományozását említi a templomtörténet, az épület későbbi átépítésére sem nyomok, sem írásos feljegyzés nem utalnak. Az 1740-es években alakították ki a templom főhajójának mai alakját. Új főoltárt készítettek, melyet Acsády Ádám veszprémi püspök adományozott és ekkor készültek a nagyszerű freskók is. 1773-ban Mária Terézia kihirdette a jezsuita rendet feloszlató bullát, 1802-től kezdve a bencések tulajdonában van a templom.(wikipédia)
Széchényi Múzeumpatika
A Széchényi Patikamúzeum a volt jezsuita gyógyszertárban működik. Mivel névadója Széchényi György győri püspök, ezért – bár a Széchenyi téren található – a neve helyesen Széchényi Patikamúzeum. A teret uraló Bencés Rendházban 1645-ben alapítottak patikát a jezsuiták, amely az 1700-as évek elejéig működött.Győr város alapításának 700 éves jubileumára felújították, és múzeummá alakították.A mennyezet itáliai ihletésű falfestményei, stukkófigurái, leveles-gyümölcsös díszítményei 1661 és 1667 között készültek. A mennyezeti freskón Szűz Mária mennybemenetelét láthatjuk a „Řosa Mistica” (titkos értelmű rózsa), „Olivia Speciosa” (díszes olajfa), „Myrha Electa” (válogatott mirha), és „Lilium inter spinas” (liliom a tövisek között) freskók között, jelezve a gyógyítási jelképek összefonódását Mária szeplőtelen fogantatásának szimbólumaival. A stukkók a négy évszakot ábrázolják. Különös érték az eredeti bútorzatból megmaradt rokokó stílusú, koronás mór által tartott két szekrény. Itt található ezenkívül I. Rákóczi György erdélyi fejedelem bronz mozsara 1647-ből. (wikipédia)
Kazinczy utca és Baros Gábor út sarka
A Baross út kellemes sétáló utca, rengeteg üzlettel és étteremmel, és gyönyörű műemléképületekkel. Itt is bőven van még mit fotózni, remélem, majd legközelebb lesz rá idő.
Tegnap Győrben jártam. Sajnos csak egy magáncélú felvételre futotta, de annyira szép a Széchényi tér, hogy mindenképp le akartam fotózni.
A Széchenyi tér Győr barokk főtere. Jórészt 17–18. századi épületek keretezik, különösen az északi oldal barokk palotái és a déli oldalon a bencések épületegyüttese figyelemreméltó. Évszázadokon keresztül ez a tér volt a nyilvános élet központja, napjainkban is számos rendezvényt tartanak itt. A török időkben földalatti börtön volt a téren, később itt állt a pellengér, az Apátúr-ház előtt volt a nemesemberek kivégzőhelye. 1688-ban itt volt az utolsó győri boszorkányégetés, 1715-ben itt vágták le a fejét Géczy Juliannának, a „lőcsei fehér asszonynak”. (wikipedia)
A képen szemben a Mária-oszlop, 1686-ban emeltette Kolonich Lipót győri püspök Buda visszafoglalásának emlékére. Mögötte a Lloyd-palota.
Jobbra a Loyolai Szent Ignác Bencés templom, ami a kora barokk építészet egyik legszebb példája.
Továbbfordulva a Széchényi Múzeumpatika, mely 1697-ben készült, és ma is működik.
A tér észak-nyugati sarkában az Eszterházy-palota, kicsit arrébb a Vastuskós ház, majd az Apátúr-ház. És még fel sem soroltam mindent:)
