gróf Batthyány Gyula – Képek egy eltűnt világból

Legutóbb ezért a kiállításért mentem le Győrbe. Augusztus 31-ig lehet megnézni, mindenkinek ajánlom, hogy ki ne hagyja, varázslatos, különleges tárlat.

Gróf Batthyányi Lajos, az első magyar miniszterelnök dédunokája, Vaszary János tanítványa a huszadik századi magyar festészet egyik legkülönlegesebb képzőművésze. Batthyányi Gyula képein a régi arisztokrácia szépségbe, örömmámorba, dekadenciába menekülő élete elevenedik meg. A szalonkultúra és a kuplerájok erotikája éppúgy jelen van sajátos világában, mint a tuniszi, isztambuli miliő egzotikuma, a dél-európai városok mediterrán nyüzsgése. Az izgalmas színvilágú festmények megnyúlt, kecses, az érzéki gyönyörök iránti rajongásban tobzodó figurái mellett a korszak és régebbi korok történelmi személyeivel, eseményeivel is találkozhatunk.

Mind a kiállítás, mind az ez alkalomból megjelenő katalógus a legújabb kutatási eredményeket hivatott bemutatni. Molnos Péter művészettörténész friss Batthyányi-monográfiája (Gróf Batthyány Gyula: Képek egy eltűnt világból) a festővel most ismerkedők és a szakmabeliek számára is sok új információval szolgál.

A rendhagyó, a digitális technikát is alkalmazó tárlatvezetések alkalmával az érdeklődők a festményeken látható férfi és nőalakok életével is megismerkedhetnek. (Forrás: romer.hu)

click

gróf Batthyány Gyula

Győr – harmadszor

Három új panoráma került a korábban készült győri virtuális túrába.

click

Bazilika

A székesegyház alapítása Szent István király nevéhez kötődik. Első formájában román stílusban épült a XI. században, a tatárjárást követően a gótika jegyében épült újjá. A török betörés után a templom nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt, a másikat villám pusztította el. A teljesen tönkrement székesegyházat kora barokk stílusban építették újjá, a jelenlegi copf stílusú toronysisak az 1680-as években készült. A templombelső végleges kialakítását az 1780-as években fejezték be, ekkor készültek a falakon és a mennyezeten ma is látható freskók. A székesegyházat II. János Pál pápa 1996-ban emelte bazilika rangra. Az északi mellékhajó látnivalója az 1655-ben Írországból hozott Könnyező Szűz Mária kép, mely 1697. március 17-én, Szent Patrik ünnepén vérrel verejtékezett. (forrás: gyor.hu)

Bazilika

Szódásüveg formájú csobogó

A különleges látványt nyújtó köztéri alkotást Jedlik Ányosnak, a szódavízgyártó készülék feltalálójának tiszteletére állították a tudós-tanár és tudományszervező bencés szerzetesről elnevezett utcában. Szemben vele  Győr legszebb barokk szobra, a Frigyláda-szobor áll négyszög alaprajzú talapzaton, sarkain volutás lámpatartókkal, előlapján a Golgotát ábrázoló domborművel. A frigyládán dicsfénysugárban ül egy könyvön Isten báránya, az Agnus Dei. A szobor 1731-ben készült. Tervezője Joseph Emanuel Fischer von Erlach, szobrásza Antonio Corradini.

Története nagyon érdekes. Egy 1729-es, a Széchenyi téri Szent Ignác templomból a Bazilikába tartó körmenet során a ministránsok között egy álruhába öltözött szökött katonát vett észre a várőrség és elfogta. A dulakodás közben a pap kezéből kiütötték az úrmutatót, amely összetört. A botrányos esemény heves tiltakozást váltott ki. A győri püspök elégtételt követelt, mire engesztelésül III. Károly király a Frigyláda-szobrot építtette oda, ahol az úrmutató összetört.

 Szódásüveg szobor

 

A csónakos szoborként ismert alkotás a győri Baross Gábor úton, a sétálóutca közepén, Paulikovics Iván 1997-es alkotása. A helyi legenda szerint aki a csónakban ülő férfialak intim testrészét megérinti, azt szerencse éri a magánéletben. Ezt már csak itthon olvastam, így ez most kimaradt:)

Csónakos-szobor

 

Schossberger-kastély, Tura

A Schossberger-kastély Tura város nevezetessége Pest megyében, az Aszódi járásban. Bukovics Gyula tervei alapján épült 1883-ban. Tura helység területe 1873-ig az Esterházy család birtokában volt, akiktől a bárói rangot kapott Schossberger Zsigmond vásárolta meg. A kastély tíz évig épült. A második világháborúban előbb német, majd szovjet főhadiszállás, később kórház lett. A kastélyt az államosítást követően 1973-ig iskolaként használták, majd egy állami vállalat kezelésébe került és állapotát elhanyagolták. Tíz hektáros park közepén áll az egyemeletes, összetett alaprajzú épület. Falaihoz négyszög-kupolás pálmaház csatlakozik. Az épülettömb előtt nyitott kocsifelhajtó van, mely felett a Schossberger család bárói címere található. A megrendelő kívánságára, festői hatásra törekedve az építész franciás neoreneszánsz stílusban tervezte meg a kastélyt. A magas tetőzetet padlásablakokkal és hosszú kéményekkel díszítették. A belső folyosók és termek olasz jellegűek, donga- és keresztboltozatos kiképzésűek. Az enteriőr egyesek szerint az Ybl Miklós által tervezett budapesti Operaház belső terének kísérletéül szolgált. Bukovics a kastélyban alkalmazta a kor technikai vívmányait. A kastélyban van vízvezetékrendszer, angol vécé, központi fűtés, villanyáram, étellift és a falak között 30 cm légrés szolgál szigetelésül. A kandallókürtők a fűtés helyett a szellőzést biztosítják. A napfény pedig tükörrel bélelt aknákon jut a kastély mélyébe, a fény a tetőablakokon jut a tükrös csőbe, onnan pedig az előcsarnok feletti üvegtetőre esik. Nyolc ilyen tükörakna borítja be a fénnyel a fenti teret.(forrás: wikipédia)

Imádom ezt a kastélyt romosságával együtt, vagy talán éppen azért. Annyi titkot rejt minden kis szeglete. Jó benne lenni, átvenni a hangulatát, meghallani, amit a kopott falak mesélnek. Nagy öröm volt elkészíteni ezt a virtuális túrát.

click

Schossberger-kastély

Győr másodszor

Ismét Győr, így három új panoráma került a Széchenyi  tér mellé.

click

Loyolai Szent Ignác bencés templom

Győr belvárosának főterén, a Széchenyi téren áll. A mai Magyarország legkorábbi barokk stílusban emelt temploma, az olaszos kora barokk építészet egyik legszebb példája. Berendezésével együtt a magyar barokk történetének legidősebb tárgyi emlékeit őrzi, így a hazai művészettörténet szempontjából pótolhatatlan és felbecsülhetetlen jelentőségű. A templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között a Dallos Miklós győri püspök által 1626-ban adományozott telken. A templomépítés kezdeményezője Szelepcsényi György érsek volt. Elsőként készültek el a templom mellékoltárai, a kápolnafülkéket borító stukkódíszek, valamint a freskók. A templombelső ezen részlete a kora barokk építészet ritka példája. A templom tornyai 1650-es évekre készültek el, 1654-ben már nagyharang adományozását említi a templomtörténet, az épület későbbi átépítésére sem nyomok, sem írásos feljegyzés nem utalnak. Az 1740-es években alakították ki a templom főhajójának mai alakját. Új főoltárt készítettek, melyet Acsády Ádám veszprémi püspök adományozott és ekkor készültek a nagyszerű freskók is. 1773-ban Mária Terézia kihirdette a jezsuita rendet feloszlató bullát, 1802-től kezdve a bencések tulajdonában van a templom.(wikipédia)

Loyolai Szent Ignác bencés templom

Széchényi Múzeumpatika

A Széchényi Patikamúzeum a volt jezsuita gyógyszertárban működik. Mivel névadója Széchényi György győri püspök, ezért – bár a Széchenyi téren található – a neve helyesen Széchényi Patikamúzeum. A teret uraló Bencés Rendházban 1645-ben alapítottak patikát a jezsuiták, amely az 1700-as évek elejéig működött.Győr város alapításának 700 éves jubileumára felújították, és múzeummá alakították.A mennyezet itáliai ihletésű falfestményei, stukkófigurái, leveles-gyümölcsös díszítményei 1661 és 1667 között készültek. A mennyezeti freskón Szűz Mária mennybemenetelét láthatjuk a „Řosa Mistica” (titkos értelmű rózsa), „Olivia Speciosa” (díszes olajfa), „Myrha Electa” (válogatott mirha), és „Lilium inter spinas” (liliom a tövisek között) freskók között, jelezve a gyógyítási jelképek összefonódását Mária szeplőtelen fogantatásának szimbólumaival. A stukkók a négy évszakot ábrázolják. Különös érték az eredeti bútorzatból megmaradt rokokó stílusú, koronás mór által tartott két szekrény. Itt található ezenkívül I. Rákóczi György erdélyi fejedelem bronz mozsara 1647-ből. (wikipédia)

Széchényi Patikamúzeum.

Kazinczy utca és Baros Gábor út sarka

A Baross út kellemes sétáló utca, rengeteg üzlettel és étteremmel, és gyönyörű műemléképületekkel. Itt is bőven van még mit fotózni, remélem, majd legközelebb lesz rá idő.

Baros Gábor út

 

Győr – Széchenyi tér

Tegnap Győrben jártam. Sajnos csak egy magáncélú felvételre futotta, de annyira szép a Széchényi tér, hogy mindenképp le akartam fotózni.

A Széchenyi tér Győr barokk főtere. Jórészt 17–18. századi épületek keretezik, különösen az északi oldal barokk palotái és a déli oldalon a bencések épületegyüttese figyelemreméltó. Évszázadokon keresztül ez a tér volt a nyilvános élet központja, napjainkban is számos rendezvényt tartanak itt. A török időkben földalatti börtön volt a téren, később itt állt a pellengér, az Apátúr-ház előtt volt a nemesemberek kivégzőhelye. 1688-ban itt volt az utolsó győri boszorkányégetés, 1715-ben itt vágták le a fejét Géczy Juliannának, a „lőcsei fehér asszonynak”. (wikipedia)

A képen szemben a Mária-oszlop, 1686-ban emeltette Kolonich Lipót győri püspök Buda visszafoglalásának emlékére. Mögötte a Lloyd-palota.

Jobbra a Loyolai Szent Ignác Bencés templom, ami a kora barokk építészet egyik legszebb példája.

Továbbfordulva a Széchényi Múzeumpatika, mely 1697-ben készült, és ma is működik.

A tér észak-nyugati sarkában az Eszterházy-palota, kicsit arrébb a Vastuskós ház, majd az Apátúr-ház. És még fel sem soroltam mindent:)

click

Győr, Széchenyi György tér

 

 

Kecskemét, Városháza

Újabb Lechner épület, ezúttal Kecskeméten.
1890-ben pályázatot hirdettek egy új városháza terveinek elkészítésére. Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei nyerték el a bíráló bizottság tetszését. Az 5534 m2 alapterületű szecessziós épület 28 hónap alatt épült fel. A díszterem díszítése ma is az eredeti. Színezett ólomüveg ablakok, faragott elnöki emelvény és padsorok, felburkolat, bronzcsillár és történelmi eseményeket megörökítő freskók szépségében gyönyörködhetünk.Utóbbiakat Székely Bertalan készített. Az aranyozott bronzcsillár 5 méter magas, és 63 égője van, ami az egykori megyék számát szimbolizálja.
A külső majolikadíszek a Zsolnay-gyárban készültek.
Az épület homlokzatának közepére harangjátékot építettek a város szülöttének, Kodály Zoltánnak a tiszteletére.

Még egy templomra jutott idő, ez a Ferences templom. Kecskemét legrégebbi építészeti emlékének tartják, a kutatások szerint már a XIV. században állt itt egy kisebb gótikus építmény. Többször átépítették, 1780 körül nyerte el a ma is látható barokk stílusát.

 Kecskemét, Városháza

Kecskemét, Városháza

Kecskemét, Városháza

Kecskemét, Városháza

Kecskemét, Városháza

Kecskemét, Ferences templom

Kecskemét, Ferences templom

A webhely sütiket (cookie - kis méretű szöveges file-ok) használ a szolgáltatások biztosításához és a látogatottság elemzéséhez szükséges adatok gyűjtéséhez, amelyet Ön az oldal használatával elfogad. További információ

Tájékoztató a cookie-k használatáról Mi a cookie (azaz süti)? A cookie-k (sütik) kisméretű, szövegből és számból álló fájlok, amelyeket a böngészés során a weboldal kiszolgálója helyez el az Ön számítógépén. A cookie (süti) önmagában semmilyen módon nem képes az Ön azonosítására, kizárólag az Ön gépének felismerésére alkalmas. Milyen célt szolgálnak a cookie-k? A cookie-k az Ön számítógépén tárolásra kerülnek, és lehetőséget biztosítanak egyes adatainak lekérdezésére, az Ön internethasználatának nyomon követésére. A cookie-kat abból a célból kezeljük, hogy többet tudhassunk meg a weboldal látogatóinak információhasználati szokásairól, amely információkat a weboldal tartalmi és funkcionális fejlesztésére használunk, biztosítva a weboldal jobb használhatóságát. A cookie-k alapján meg tudjuk állapítani, hogy hányan látogatták meg a weboldalt, hány új látogató van, és a látogatók mely oldalakat nyitották meg. A Weboldal független látogatottsági és egyéb webanalitikai adatainak kinyerése érdekében a Szolgáltató igénybe veszi a Google Analitycs szoftvert. A Google Analitycs is cookie-kat használ.

Bezárás