Szerző: Imre Krisztina | 2014. november 1. | Magyarország, Vidék
Újabb Lechner épület, ezúttal Kecskeméten.
1890-ben pályázatot hirdettek egy új városháza terveinek elkészítésére. Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei nyerték el a bíráló bizottság tetszését. Az 5534 m2 alapterületű szecessziós épület 28 hónap alatt épült fel. A díszterem díszítése ma is az eredeti. Színezett ólomüveg ablakok, faragott elnöki emelvény és padsorok, felburkolat, bronzcsillár és történelmi eseményeket megörökítő freskók szépségében gyönyörködhetünk.Utóbbiakat Székely Bertalan készített. Az aranyozott bronzcsillár 5 méter magas, és 63 égője van, ami az egykori megyék számát szimbolizálja.
A külső majolikadíszek a Zsolnay-gyárban készültek.
Az épület homlokzatának közepére harangjátékot építettek a város szülöttének, Kodály Zoltánnak a tiszteletére.
Még egy templomra jutott idő, ez a Ferences templom. Kecskemét legrégebbi építészeti emlékének tartják, a kutatások szerint már a XIV. században állt itt egy kisebb gótikus építmény. Többször átépítették, 1780 körül nyerte el a ma is látható barokk stílusát.
Szerző: Imre Krisztina | 2014. május 3. | Magyarország, Vidék
Hétvégi kirándulás a martonvásári Brunszvik-kastélyba. A hely káprázatos. Hatalmas parkja telis-tele van különleges fákkal, a park közepén egy kis tó, benne varázslatos kis sziget, ahol nyáron Beethoven koncertet adnak. A kastély mai külsejét 1870-ben nyerte el, neogót stílusú romantikus épület. Sajnos csak a Beethoven emlékmúzeum látogatható.
Rövid ismertető: (forrás: sulinet.hu)
Brunszvik Mihály és Vitális Mária fia, Antal volt a legmeghatározóbb a Martonvásár arculatát és sorsát formáló családtagok közül. Idősebb Brunszvik Antal (1709–1780) a kurucok által ostromolt Lipótvárban jött a világra, ahol apja a labanc parancsnoknak volt a titkára.
1745-ben feleségével, Adelffy Máriával együtt Pestre került, ahol a királyi kúrián személynöki, majd nádori ítélőmester lett. Ekkor akadt meg a szeme a martonvásári birtokon, amelyet bérbe vett. Brunszvik Antal nemsokára Bécsbe, a királyi kancelláriához került.Martonvásár ura az úrbéri reform bevezetéséből több megyében is kivette a részét, s ezzel olyan elismerést vívott ki magának, hogy a királynő kifejezetten emiatt engedélyezte, hogy a martonvásári birtokot megkapja.1775 őszén elnyerte a grófi címet.Brunszvik, a vallásos barokk kor szülötte alattvalói hitéletéért is felelősséget érzett. Martonvásárra ferences szerzetest hívott, a nép áhítatának emelése céljából szobrokat állíttatott fel, majd pedig templomépítésbe kezdett, amelynek még az oltárképét is részben ő tervezte.
Ifjabb Brunszvik Antal (1746–1793) az apjáéhoz hasonló pályát futott be. A bécsi Theresianum és a nagyszombati egyetem elvégzése után a kamara szolgálatába lépett. 1774-ben elvette a pozsonyi vár egyik udvarhölgyét, a szép és okos, de szegény Seeberg Anna bárónőt.
1790-től Bars megye főispánja és a Helytartótanács pedagógiai referense. E minőségében „elölülője” lesz annak az országgyűlés által kiküldött bizottságnak, amely a közoktatás, közművelődés egészét átfogó reform kidolgozását kapta feladatául. A nőnevelési tervezet, amely jórészt az ő munkája, neveléstörténetünk jeles dokumentuma. Ifjabb Brunszvik Antal korai halála után négy gyermekük (Teréz, Ferenc, Jozefin, Karolina) felnevelésének és az uradalom igazgatásának gondja özvegyére hárult.
Teréz életének nagy álma egy leánynevelő intézet volt. 1823-ban említi, hogy szeretne hat–tizenkét leány részére intézetet alapítani, s ennek lehetséges helyszínei között első helyen Martonvásárt jelöli meg. Pár évvel később hírt kap a mai óvodák őséről, az angol „kisgyermekiskoláról” (infant school), és ennek mintájára, sok pénzáldozat és utánajárás árán 1828-ban Budán, a Mikó utcában megnyitja hazánk, mi több: Közép-Európa első kisdedóvóját.
A martonvásári kastélyban nemcsak építészetünk, a parkban pedig nem csupán a magyar kertépítészet, hanem nemzeti történelmünk sajátos „műkincseit” kell látnunk. Ezen a helyen az idők során számos hazai és külföldi tudós, művész, politikus megfordult. Közöttük is kitüntető hely illeti meg Ludwig van Beethovent, annál is inkább, mivel a mai Magyarország területén Budán kívül ez az egyetlen olyan hely, amely a zeneköltő látogatásaival büszkélkedhet.A fiatal komponista híre Martonvásárra hamar eljutott, megismerkedésükre 1799 májusában került sor, amikor a főúri körökben körülrajongott mester zongoraleckéket adott a huszonnégy éves Teréznek és a húszéves Jozefinnek. Ekkor köttetett közöttük az „a benső, szívbéli barátság”, amely a Mester haláláig tartott.
Szerző: Imre Krisztina | 2014. március 9. | Magyarország, Vidék
Gyönyörű idő volt, így elmentünk Vácra. Persze egy fotósnak semmi se jó, hiába napsütés, hiába kék ég. Mert miért nincsenek bárányfelhők, meg miért nem tiszta az idő, mert így a Dunapart fotózásilag nem tetszik, miért vannak becsomagolva még a szobrok, amiért a Kőhidat nem érdemes lefotózni.
Eszterházy Károly váci püspök 1760-ban adott megbízást Franz Anton Pilgram oszták építésznek a székesegyház tervezésére. Pilgram 1761-ben meghalt, Vác püspöke Migazzi Kristóf lett, aki Canavale olasz építészt bízta meg a már elkezdett alapok folytatásával. A korinthoszi oszlopok tetején János, Péter, József, Pál és Jakab apostol, valamint Szűz Mária szobra áll. A monumentális épület belülről is gyönyörű, épp kezdődött a mise, de engedélyt kaptam a fotózásra. Számomra érthetetlen okokból a többi templomot zárva találtuk. Így például a Március 15. téren álló Szent Mihály templomot is, így csak kívülről készült panoráma.
Szerző: Imre Krisztina | 2013. május 6. | Magyarország, Vidék
Az Alcsúti Arborétum Magyarország legeredetibb angolparkja, 1820-as telepítése József nádor nevéhez fűződik. Ő volt az ország nádora, az első Habsburg, aki Magyarországon letelepedve birtokot szerzett, az ő leszármazottjait nevezzük a Habsburgok magyar ágának.
A kastély parkja ma több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet, s a természet után vágyakozóknak nyújt kellemes kikapcsolódást. A főherceg kastélyának tájkertje ritka növényekben gazdagsága miatt az elsők közé tartozott az egész birodalomban.
A 300 növényfajt meghonosító József nádor pompás klasszicista kastélyára ma már csak a timpanonos főhomlokzata emlékeztet. A kastély Pollach Mihály tervei alapján épült, Magyarország egyik legnagyobb klasszicista kastélya volt, az angolparkot schönbrunni kertépítőmesterrel Tost Károllyal terveztette. Az épület egykori szárnyához épített istállóból kialakított kápolna ma is áll, ezt 1880-ban Storno Ferenc tervei alapján neoromán stílusban alakították ki. A park pálmaházát Ybl Miklós tervei alapján építették fel, melynek már csak maradványai láthatók, valamint épségben megmaradtak a régi angolpark építményei, a Babaház, a Gloriette és a Medveház. (forrás: alcsuti-arboretum.hu)
Szerző: Imre Krisztina | 2010. július 20. | Magyarország, Vidék
E templom az Árpádok korában épült került áttalakításra- román stílusban. Az 1082-es Szt. László korabeli alapítólevélben már mint funkcionáló kápolna szerepel, azonban történetérõl, és magáról az építkezésrõl sem maradt fent semmilyen adat.
Félköríves szentélye félgömbös gerezdes zsindelytetõvel, tölcséridomú, lõrésszerû ablakokkal. A kiugró lábazat valószínû a római kori vigyázótorony maradványa, ugyanis mellett haladt át a híres római hadiút a Via Magna. Egy korabeli feljegyzésbõl kiderül, hogy maga a templom kerek alaprajzú, íves szentéllyel és kõbõl épült. Kupola formájú tetején kis fatorony ült, abban harang függött. Belsejének nyugati oldalán lábakon álló fakarzat helyezkedett el, azon pedig kis orgona. A diadalív nyílásának északi oldalán szószék volt. Három oltár állt benne: A Szt. Kereszt fõoltár, valamint a diadalív két oldalán a Szt. Anna és Szt. Péter mellékoltárok. A templom körül még 1754-ben mûködõ temetõ volt, és 1846-ban állt a tetõn a kis torony, benne a haranggal. A templom XV. századi kulcsát a Veszprémi Múzeumban õrzik.
A kápolna tetején az apostoli kettõs kereszt elárulja, hogy katolikus templomról van szó. A XIII. században a gazdag Újlaki család telepedett le a kápolna körül. Sokáig az a tévhit uralkodott, hogy az építmény török mecset a helyiek nagy része is így ismeri-, de legújabb régészeti kutatások alkalmával kiváló történészek, mint Rómer Flóris, Henszlmann Imre és Lux Géza megállapították, hogy árpád kori mûemlék, így az Árpád-kori körtemplomok (rotundák) közé sorolja, feltételezve XI. századi eredetét. A töröknek annyi köze van a templomhoz, hogy a XV. században többszörösen feldúlták és végül lerombolták. Bejárata hajdan nem a déli, hanem az északi oldalon volt. A törökök által lerombolt kápolnát 1878-ban Sztáray Antal és neje Battyány Franciska helyre állítatta. Errõl a bejárati ajtó feletti vörös márványtábla is tanúskodik. 1930-ban Kertész Kálmán ösküi plébános, Kasper József zirci mesterrel kívül-belül renováltatta. 1976-ban az Országos Mûemlék Felügyelõség restauráltatta. 1999-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatából kívül-belül felújította a mûemlék felügyelõség. 2001-ben pedig a lépcsõfeljáró és korlát készült el.
forrás:http://osku.gportal.hu/
Szerző: Imre Krisztina | 2009. augusztus 24. | Magyarország, Vidék
Solymár melletti Várhegyen állt a Kerekegyházi Laczky István által épített solymári vár, amit Szarkavárnak is neveznek. A közelben van a Rózsika-forrás is, amihez nosztalgikus érzések is fűznek. Papám kedvelt kirándulóhelye volt, így gyerekkoromben többször is voltam ott vele. Persze akkor egész másképp nézett ki.
Interaktív panoráma megtekintése.
